„Régi
időkre emlékszel-e még?
Volt
egyszer rég,volt egyszer rég.
Szép
tavaszon ragyogott fenn az ég,
volt
egyszer rég,egyszer rég.
Ó
most,hogy rég nem mesélsz már nekem,
boldog
időt soha nem feledem.
Hallani
vélem a hangodat még,
volt
egyszer rég,egyszer rég.
Mondd
azt a szót,melyre lánggal égtem én,
úgy
ahogy rég,úgy ahogy rég.
Dalold
a dalt, mely most vágyva száll felém,
úgy
ahogy rég,úgy ahogy rég.
Jöjj,
s jön a béke is újra veled,
üdvöm
és álmom,ó mondd ki lehet?
Rám
nevet ajkad és tiszta szemed,
úgy
ahogy rég,ahogy rég.”
