egyszer...

                                         Nem tudnátok egyszer velem örülni,

                                             ha váratlan remény csillan

                                            lehetetlenségem égboltján?

kell...

  

            
               

               A világok, amelyeket tornyom magányában festegettem,összefolytak.
                                 Most képzelet- festék maszatos arccal realizálódom.
                                Azt még nem tudom,hogy ez jó nekem vagy rossz, 

                               de azt igen,hogy nincs más választásom.
                                            Elő kell másznom magamból.